salgói rally kaland
2009.05.18. 04:37
Ha röviden össze akarnám foglalni az egészet, akkor talán a matskamentes rally lenne a legjobb szókapcsolat erre. Amikor megláttam anno, hogy lesz ez a szlovák-magyar koprodukciós futam, akkor még az volt a legnagyobb problémám, hogy vajon milyen címet is adjak majd az egész írásnak, mert hát salgó is, meg gemer is, meg szlovák is, meg még nemtom hány hely szerepelhetne a címben. Aztán eljött a hétvége és természetesen minden másképp alakult, nagyon másképp!
Miskolc rally után még bizakodó voltam, aztán a fősulimon megkaptuk a választható vizsgaidőpontokat. Ekkor már kezdtem elbizonytalanodni, h vajon tényleg tudok-e menni, de amikor megtudtam, h mikor kell majd prezentálni az órára gondosan elkészített beadandót, akkor már igen csak baljós sejtésem volt, h én bizony nem fogok tudni menni a salgói futamra. Persze megcsinálhattam volna, h elmegyek, de sajnos az a három nap kiesés, az túl sok lett volna, és hiába üvöltötte a szívem, h rally, az eszem túlharsogta az iskolával. Ez nagyjából rá is nyomta az egész hétvégére a bélyegét, mivel tudtam, h amíg én itthon copok a Microsoft csodás Frontpage nevű progijával, addig don és a többiek rallyn ökörködhetnek majd. Csütörtökön azért jött a szokásos készülődés, pakolászás, ucsó ruhák mosása, amik még kellenek és persze kaja vásárlás, h este legyen valami tartalmas vacsi, na meg, h don tudjon vinni pár konzervet, hisz ártani nem árt. Azt hiszem a Kaiser's-ben a pénztáros hölgy nagyon gondolkozott azon, h megkérdi mi az istent akarok én ennyi májkrémmel, de aztán csak nem volt elég bátorsága, és inkább csak a mimikájával jelezte ezt az infó hiányt felém. Miután sikeresen hazacipeltem a bevásárlást, már minden rendben ment. Estére don is megjött és Duennel gyorsan tisztázták is, h akkor nem én megyek vele, hanem don, mire Bácsi meg is jegyezte, h nem valami minőségi csere:D:D:D:D Én jót röhögtem, persze don is, és leültünk vacsorázni.
Reggel isteni volt, amikor don felkelt és elkezdett a maga módján szöszölni...Kicsit sem ébredtem fel rá, de ez részben nem az ő hibája volt, hiszen parkettás az albink egy része, így helyenként az embernek elég csak egy pillantást vetni rá, és már recseg is. Mivel sok választásom nem volt, így felkeltem, segítettem még az ucsó pakolászásban. Közben jött a telefon, h Duen kb. mikorra fog ideérni. Sokat nem is kellett várni, és már búcsúzkodhattunk is, amihez nagyjából egyikünknek sem volt kedve, de nem volt mit tenni. Miután don eltűnt a láthatárról is és beburkoltam egy szolid reggelit neki fogtam a Frontpage bűvölésének. Sok embertől hallottam már, h a Dreamwearer sokkal jobb, de ha nekem egyszer ezzel a progival kell megcsinálnom, akkor nemtok mit tenni. Amúgy az, h egy Microsoft cucc nem működik rendesen engem már rég nem lep meg, szerintem ezeket direkt így csinálják, h még ezerféle frissítést, kiegészítőt és hasonlót le kelljen töltenie az embernek ne tán meg is kelljen vennie. Ez erről szól, ha meg nem, abba nem is merek belegondolni...
A pénteki nap valahogy nagyon nehezen akart telni, már csak azért is, mert vártam, h végre jöjjenek villanyórát leolvasni, mert első alkalommal nem sikerült tető alá hozni a randit. Persze a papíron semmi időpont megjelölés nem volt, csak az, h 15-én délután jön. Kösz szépen, ezzel aztán sokra mentem. Így amikor épp nem a gép előtt ültem, akkor csak vártam, és vártam és vártam, ugyanis volt már arra is példa, h kiírták, h délután jön és beállított 11-kor. Délután 16 óra körül meguntam a várakozást és gondoltam lemegyek sétálok kicsit, mert már iszonyat fájt a fejem az intenzív gépezéstől. Gondoltam úgyis most fognak jönni, de ha pár órával előtte mentem volna le sétálni, akkor tuti, h akkor akarták volna leolvasni az óra állást, ez Murphy. A sétát egy kis vásárlással akartam egybekötni, kinéztem pár körömlakkot, azokra pályáztam. Oda is értem a bolthoz, kb. 16.40 lehetett, de már zárva volt, amit azért furcsáltam, mert papíron 17-ig vannak nyitva minden nap. Kicsit csalódott voltam. Félreértés ne essék, nem azzal volt a bajom, h zárva voltak, pénteken mindenkinek mehetnékje van már, akinek nincs, az vagy hazudik vagy nincs élete. Csak akkor írják ki, h pénteken hamarabb zárnak, és akkor nincs gond, mindenki tudja mihez tartsa magát. Visszafelé jövet volt szerencsém látni és hallani egy gyönyörű, piros hot rod-ot, meg kell mondjam, h nagyon irigyeltem a benne ülő srácokat, biztos isteni lehet. A nap egyetlen nagyobb eseményének az számított, h épp lomtalanítás volt a kerületben, így az tele volt jó nagy kupacokkal és persze az ezeket szétberhelő emberkékkel, akik időnként már akkor csúnyán néztek rám, ha csak elmentem az ő lomdombuk mellett. Az egyik ilyen halomnál pedig épp két nő akarta bezúzni egymás fejét, mindezt egy plüss maciért. Mondanom sem kell, h szebbnél szebb kifejezéseket használtak egymás megnevezésére. Amikor sétából jöttem visszafelé, akkor az egyik fél véres fejjel jött szembe, gondolom ő veszített. Igazából értem én, h vannak olyan emberek, akiknek kevés a pénzük, és tény, h én is láttam már jó pár olyan bútort vagy használati tárgyat, ami még teljesen rendben volt, mégis az utcára rakták, de valahogy akkor is lehetne ezt az egészet kultúráltabban csinálni. Tényleg megéri beverni egymás fejét egy maciért vagy egy székért?
Mikor végre tényleg hazaértem és feldolgoztam út közben ezeket az élményeket kellemes meglepetésben volt részem. Még nem járt itt a leolvasó emberke, király. Megint leültem a gép elé, kicsit pihiztem, aztán megint gépezés, fakultatív anyázás, amikor a progi nem azt csinálta, amit én akartam, aztán megszólalt a csengő. Az ajtóban törékeny középkorú baromi ideges hölgy. Nem rám volt mérges, és ezt közölte is, szal velem rendes volt, a szomszéd néni okozott neki bosszúságot, mert nem akarta beengedni. A sztori annyi, h a néninek van két tacsija, és az egyik kicsit hamis, már dont is megkapta egyszer, ezáltal ő úgy gondolta, h bediktálja az állást és kész, csak, h a hölgynél valami kütyü volt, amibe rengeteg adatot kellett bepötyögnie, így ez nem volt megoldás. Mind1, nálunk gyorsan végzett, elköszönt, további szép napot kívánt, én is, becsuktam az ajtót és innentől kezdve nem érdekelt a dolog. Gondoltam csinálok magamnak vacsorát, és mivel nem volt kedvem semmi macerához így a melegszendóra voksoltam. Szépen elő is pakoltam, amikor is rájöttem, h don elvitte az egyetlen konzervbontót, így ha ezen az egy konzerven múlna az életem bizony keservesen éhen döglenék, Í. J. Azoknak, akik nem tudják mit jelent: Így Jártam:D Azért nem kell engem félteni, csináltam más kaját, és közben jót rötyörésztem az egészen. Vacsora közben zappeltem egy kicsit a csatornák közt, de mivel semmi jót nem találtam, így a felvett cuccok közül szemezgettem. Utána pedig ismét a gép előtt kötöttem ki, mivel voltak dolgok, amik nem hagytak nyugodni, de amikor már majdnem beleszédültem a monitorba rájöttem, h talán inkább aludni kellene, így hát nem ellenkeztem tovább a bioritmusommal, és álomra hajtottam a fejem. Ez milyen szép terjengős lett:D
Szombaton bevallom nem siettem el a felkelést, sose voltam az a pacsirta típus, de most meg pláne. Kicsit félelmetes volt, h alig keltem még fel és már is a weblap körül forgott az agyam és, h még mit kell még megcsinálnom, megfelel-e minden követelménynek és hasonlók. Reggeli után úgy gondoltam, h jobb túl lenni minél hamarabb a lomtalanítós dolgon, és levittem a nyomtatót, amit a főbi hagyott még itt, h majd dobjuk ki. Természetesen alig, h kiléptem az ajtón máris kiabáltak az utca másik oldaláról, h hé te jány, mi az. Legszívesebben odaszóltam volna, h gyere ide oszt nézd meg, de nem tettem. Egyrészt nem akartam bunkó lenni, másrészt elég nagynak tűnt a család, harmadrészt meg papucsban kurva nehéz gyorsan szaladni. Így közöltem, h egy nyomtató, leraktam és rögtön fordultam is vissza. Azt hiszem az egészségemre nézve ez volt a jobb megoldás:D Innentől kezdve semmi érdekes nem történt, próbáltam haladni a beadandóval és vártam don hívását. Már pénteken is úgy kellett rácsörögnöm, h él-e még, de megígérte, h mindenképp felhív, ha majd úgy gondolja, h biztos felkeltem. Néztem az órát, már 16 is elmúlt, gondoltam csak nem hiszi, h eddig alszok, így dobtam egy sms-t, h lassan felemelhetné a telefont. Gyorsan jött is a hívás, sűrű bocsánat közepette monda, h elfogyott a pénz a telóról, így nem tud hívni, de megoldja. Utólag is köszi Bartha:D Miután beszéltünk eszembe jutott, h talán jobb is, h nem vagyok ott, így a négy ökör annyi hülyeséget ad ki magából, amennyit nem szégyell. Igen don, edelenyberes, Bartha és ÁSÁ egy szobában. Azért arra kíváncsi lettem volna, h milyen állapotok uralkodtak a szobában, mert ha mindegyikük úgy tud pakolni mint don, akkor az egész ház is kevés volt nekik:D:D:D
Aztán végre eljött a vasárnap. Ekkor már kicsit jobb volt a hangulatom, és nem csak azért, mert tudtam, h don végre jön haza, hanem a beadandót is sikerült szombat éjjel/vasárnap hajnalban gatyába rázni. Aztán levezetésként még csináltam egy kis grillázst, csak, h legyen. Hirtelen ötlet volt, senki ne keresse benne az értelmet, mert nincsen nékije. Délelőtt gyorsan lediktáltam donnak, h mikor mennek vonatok és buszok Pestre, gyors búcsú és ennyi. Nap közben aztán több ilyen egyeztetős telefon is volt, attól függően, h épp, h alakultak a dolgok. Egy ilyen során aztán feltettem a szokásos kérdéseim egyiket is, mit csináljak vacsorára. Don közölte, h semmit, mert valószínűleg nem lesz éhes, ha igen, eszik szendvicset. Mondtam neki, h kenyér nélkül kicsit nehéz lesz, erre persze közölte, h akkor meg rántottát, tök mind1, de nem menjek boltba külön ezért. Egy darabig ez működött is, aztán csak lementem, és persze nem csak kenyér került a kosárba, mert egy újabb hirtelen ötlettől vezérelve úgy gondoltam,h csinálok sütit:D Ezzel mindig csak egy gond van. Még pedig az, h mióta eljöttem otthonról nem akarnak sikerülni a sütik és a torták. Mármint ízre semmi gond velük, csak a külcsín az, ami általában baromira távol áll attól, mint amit a könyvben szereplő képek mutatnak. Ekkor persze én mindig végtelenül elkeseredek, jön az anyázás lemenő és felmenő ágon mindenkit, akinek csak kis köze is van a sütéshez, és a végkifejlet a világvége hangulat, amikor is az egészet a kukába akarom vágni. Ilyenkor szokott don kitérni magából, h bolond vagy asszony, ki ne dobd, megőrültél és hasonlók, majd én az ágyon ülök és búslakodok, miközben don két harapás közt próbál vigasztalni:D:D:D Valahogy volt egy olyan sejtésem, h most sem lesz ez másképp, mármint a külsővel kapcsolatban. Igazam is lett. Ízre megint semmi gond, de még ilyen nyeszlett, göcsörtös sütiket az életben nem láttam:D Mind1, jót röhögtem magamon, h megint milyen béna voltam, és kész. Ezzel el volt intézve, már csak azért is, mert kulcscsörgést hallottam, igen, vége, megjött don. Úgy trappoltam az ajtóhoz, mint a foxi, amikor tudja, h megjött a postás, van kis harapni:D Szegény don az ajtót is alig bírta bezárni úgy a nyakába ugrottam, de ez így van rendjén. Ölelkezés, csók, éljen a szerelem. Aztán persze férfi lévén egyből rárabolt az illatos sütikre, és mutogatta, h milyen szépen összekaszabolta magát megint. Nála ez a menő rallyn, nálam meg az, h leégek és összetöröm magam, igazi munka megosztás. Bár meg kell jegyeznem, h don most amolyan 1-et fizet kettőt kap akciót indított, mert le is égett és össze is karistolta magát. Persze egyből beizzította a gépet, pakolta föl a képeket, mutogatta, mesélt, én meg nem tudtam, h sírjak vagy nevessek. Mármint örültem, h ilyen jó hétvégéjük volt, nem volt semmi gond, szép képeket tudott csinálna, de ugyanakkor baromi rossz érzés volt, h pont ebből kimaradtam, mind1, most ez jutott. Azért én is megmutattam, h nem vagyok olyan béna, és don meg is dícsért, h milyen faca kis weblapot dobtam össze, és bevallom kicsit én is büszke voltam/vagyok magamra. Igen, tudom másnak ez nem nagy dolog, de nekem az volt:D
Amúgy jelenleg hétfő hajnal van, konkrétan 5:25. Valamiért nemtok aludni, és míg don édesdeden alszik az ágy közepén, addig én itt ülök a gép előtt. Aszem enyhe alvászavarban szenvedek, de majd elmúlik:D
Következő futam Veszprém lesz, ahol minden reményem szerint nem csak én leszek ott, hanem HÜPI is!!!!!Ámen!
Találkozunk Veszprémben!!!
Ja, az egyik legfontosabbat majdnem el is felejtettem volna. Gratula a csapatnak, akik a Celicával nem csak, h beértek, hanem meg is nyerték a H csoportot, sőt abszolútban a 34. helyen végeztek! Szép volt srácok, csak így tovább:D
Szerző: neomatsek
3 komment
Címkék: hétvége don rally 2009 lomtalanítás bartha salgó celica duen mucsina csoór ásá edelenyberes hüpike frontpage maricsek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
HÜPIke 2009.05.18. 23:35:30
Megint jót mulattam:)
DE
Már majdnem kösz(t)özködni akartam, hogy nehogymá' legközelebb a Veszprém, hisz addig lesz más is...
Majd mielőtt beszótam', gondoltam megnézem...
És nem, tényleg legközelebb VESZPRÉM:)
Adja a jóisten, de azon ott kell lennem:)))
... és ha már nézegetődztem, hát láttam is:) Utána hó végén Pécs!!!!:)
Szerintem kezdjük gyűjteni a népet, mert Dezsőke "Hókuszpók apu" felajánlotta az őzet, a vaddisznót meg az addig lőtt teljes készletet:)) Lesz itt buli, csak addig nem leszek:-P
Szóval mats: pécs szerevezés indul, veszprém pedig alapfelállás:))) (még ha vonattal is:-P)
neomatsek 2009.05.19. 16:11:40
Ugye milyen hasznos,ha az ember először gondolkodik,utána beszél?!:D:D:D:D:D
Időnként én is szoktam alkalmazni:D
A pécsi buli meg nagyon jó lenne,én még sose voltam mecsek rallyn,ideje volna már lejutni:D
Ja,kicsit off,de 5-ös lett a beadandóm,és jelest kaptam a tantárgyra,bár a beadandó nélkül is meglett volna:D:D
HÜPIke 2009.05.26. 21:51:19
Szóval gratula!!! Tudtam én, hogy okos és ügyes vagy;o)
Utolsó kommentek