Sose voltam még veszprémi murvás futamon, így nagyon vártam, h eljöjjön ez a hétvége, de így utólag nem kicsit csalódtam. Ez a verseny inkább a hozzá nem értés, a túlzott spórolás és a logikátlan megvalósítás ékes példája volt. Amikor megláttam a kiírást már tudtam, h ez nem igazán a rally lesz, amit annyira vártam, de bíztam abban, h mégis jó fog elsülni a dolog. Aztán jött a péntek.

Reggel don nehezen, de kikászálódott az ágyból, majd útnak indult, h vonattal minél előbb leérjen Veszprémbe. Sajnos röviddel a cél előtt egy emberke a síneken vetett véget az életének, így a vonat másfél órás álldogálás után tudott csak tovább indulni. Don sajnos lemaradt a gépátvétel jelentős részéről, de Hertinhonak köszönhetően és Máté Zsolti közreműködésével még odaért a top 20 autóra. Én csak később indultam, mivel abban a luxusban volt részem, h ÁSÁ vitt le a versenyre, így most nem kellett a magyar tömegközlekedés gyönyöreit élveznem. Mielőtt értem jött volna gyorsan felvette HÜPIt is, így hármasban vágtunk neki az útnak. Kicsit korábban indultunk, h ha esetleg dugóba keveredünk az ne okozzon problémát, de szerencsére nem volt ilyenre példa, hamar le is értünk. Igaz még mielőtt beértünk volna Veszprémbe ÁSÁ úgy döntött, h megnéz pár helyet a pályán, így egy kisebb bejárást is sikerült megvalósítanunk:D Ez mondjuk több mint viccesre sikerült, mivel a még vizes, sáros részeken a leültetett Focus nem nagyon tudott átjutni, így volt, h elakadtunk. Ekkor következett be az, h mi csajok kimásztunk az autóból, ÁSÁ pedig alkotott. Mire elindultunk a városba, addigra jelentős mennyiségű sarat sikerüt felpakolni az autóra, legalábbis mi ezt hittük. De amikor a sajtóiroda felé beállt mögénk egy Skoda, aminek csak a szélvédője volt tiszta, akkor a Focus már nem is tűnt olyan koszosnak. Az irodán felvettük dont, na meg beköszöntem Duennek és már mentünk is tovább, ismét pályát járni. Nem is volt gond addig, amíg ÁSÁ rá nem ment valami nyúlcsapásra, mert hogy útnak nem nagyon lehetett nevezni. Szegény autó kapott rendesen, mi meg már alig bírtuk hallgatni, ahogy a kövek alulról szedik szét, aztán ismét elakadtunk, így mi hárman kipattantunk, ÁSÁ pedig nem kis manőverezésbe kezdett. Mikor kiért a sűrűjéből mi szépen visszaültünk, és irány Királyszentistván. De bár ne tettük volna...

Odaérve rögtön jött is a kötözködés, hiába volt kint a sajtós matrica, sőt az éves kártya, mind1, fizettünk. Mit ne mondjak, az a 2000 forint sok volt azért, amit később kaptunk, túl sok. Leparkoltunk, összeszedtük a cuccunkat, és irány a pálya. Őszintén szólva kb. fél óra után már az életemet is eluntam, ilyen rosszul rendezett és kitalált prológon/szuperspeciálon még életemben nem voltam. Nemtom ki találta ki azt, h ugyanazon a pályán egyszerre rendezzenek két gyorsot, de vagy még életében nem volt rallyn vagy annyira sötét, h a lapka sajtot is fóliástul eszi. Délután 3-tól egészen este 10-ig tartott ez az agyrém. A versenyzők ugyan próbálkoztak, és volt, aki szépen ment, de akkor is vontatott volt az egész. Mondjuk egy jó szpíker sokat tudott volna dobni az egészen, de idén erre nem futotta a költségvetésből. HÜPIvel nem is bírtuk sokáig, kb. 2 órányi álldogálás után inkább visszaültünk az autóba, beszélgettünk, zenét hallgattunk és ha egy idő után nem szállunk ki, akkor el is aludtunk volna. De szerencsére HÜPI rávett, h menjünk nézzük meg mi a helyzet, és épp időben értünk vissza, h megnézhessük a nagy csatát, azaz Bútor Robi vs. Ollé Sasa. Kár lett volna kimaradni ebből! Hirtelen nagyon jó hangulat lett, és iszonyatos csápolás ment, persze a legtöbben Robinak szurkoltak. Ő rögtön el is verte Sasát tetemes előnnyel, gyönyörű volt. A csere után úgy nézett ki, h Sasa lesz a jobb, de Robi az utolsó métereken fordítani tudott és megint győzött a papíron gyengébb autóval. Király volt! Ezek után persze mi is élénkebbek voltunk, és mire besötétedett jöttek is a top csapatok. Volt, aki nem sajnálta az autót és szépeket ugratott, de azért akadt olyan is, aki nagyon óvatosan ment. Mind1, akkor is életem egyik legrosszabb rally élménye volt, és jövőre ha lehet kihagyom, de legalábbis csak a későbbi órákban fogok kilátogatni. Ezután a fantasztikus kezdet után, este 10-kor egy nagyobb áruház felé vettük az irányt, h felpakoljuk a szükséges víz, ital és kaja adagunkat. Nem voltunk ám egyedül ezzel a gondolattal, esküszöm jobbak voltunk, mint Nagy Sándor népes hadserege fénykorában:D Gyorsan ki is fosztottuk az áruházat, és Siófok felé vettük az irányt. Megérkezve kisebb problémával találtuk szemben magunkat, mivel nem nyílt a kapu. Mint később kiderült ÁSÁ az otthoni kapi nyitóját nyomogatta, és persze eszébe sem jutott, h az ugyanolyan formájú és kinézetű másik kütyüt is megbirizgálja, hátha összekeverte, inkább felcsörgette az anyukáját, h nyissa ki. Igen, ez ÁSÁ:D Felérve a kis nyaralóba én neki álltam pakolni, ÁSÁ lepihent, HÜPI és don söröztek, képeket töltöttek fel laptopra és persze időnként nekem segítettek. Bár én is szívesen kimentem volna a teraszra levegőzni, de drágám szólt, h annyi pók van, mint égen a csillag, így inkább kihagytam ezt az élményt. Vacsinak bolognai spagettit csináltam, és annak ellenére, h szépen fogyott, még így is legalább 2 másik ember tudott volna jól lakni, de inkább több legyen, mint kevesebb. Annak, ha éhes emberek össze vannak zárva sosincs jó vége:D:D

Bár fáradtak voltunk azért ment a sztorizgatás, és ennek örömére kb hajnali 2.30 körül sikerült lefeküdnünk. Kimondottan kellemesen aludtunk, és a reggel túl hamar jött el. Mivel én ébredtem leghamarabb, így én mentem elsőként mosdani, utánam don, és mikor is végzett ébresztőt rendeztem a többieknek is. Sajna HÜPI, aki szeretett volna korán kelni, nem fogadta túl jól a dolgot, és hiába akartam elmondani, h bőven időben vagyunk nem hallgatott meg, és enyhe pánik uralkodott el rajta. Gondoltam megvárom míg kicsit lenyugszik, és majd akkor szólok, addig meg szendvics gyártásba fogok. Így is lett, és miután sikerült szólni, már sokkal kellemesebb hangulatban folytatódott a reggel. Én továbbra is a szendvicseket gyártottam, HÜPI és don pakolásztak, ÁSÁ pedig leginkább a kanapén való ücsörgéssel foglalta le magát. Nagy nehezen összeszedtünk mindent, irány az autó, gyors pakolás, és go.

A terv az volt, h mi csajok és don Jutason leszünk, míg ÁSÁ a szokásához híven minden gyorson megnézi a mezőny elejét, majd száguld át a következőre. Ebből lett az, h lekéstük az első gyorsot, mert ÁSÁnak nem volt kazettája a kamerájához, és szinte minden benzinkútnál megálltunk, h hátha van. Nem volt. Nagyon nem. Aztán végül a Shell kútnál talált párat. Ezek után végre irány Jutas. Hamar kiértünk és mit láttunk, ha médiásokat szembe eresztik a mezőnnyel. Kérdem én, csak egy út vezet Jutasra? Miért nem lehet megoldani azt, h a gyorsra siető versenyzőknek ne kelljen szembe találkozniuk mindenféle civil autóval, és mindenkinek a bozótosba lehúzódnia, h egyáltalán elférjenek? Ja, h itthon nem divat a logikus és körültekintő gondolkodás, bocsánat, én kérek elnézést. Annak a kevés kivételnek pedig nagy-nagy tisztelet jár! Azért sikerült beérnünk, le is parkoltunk Duen auótja mellett, és míg mi pakoltunk ő hirtelen meg is jelent. Gyors üdvözlés, és bácsi ismét a tudtomra hozta, h ha még egyszer főnöknek szólítom, akkor cudar világ lesz rám:D:D:D Mindenki kiszedte a cuccát, és ÁSÁ már robogott is tovább. Dontól is búcsút vettünk, hiszen ment ki pályára, így mi csajok ketten indultunk el felfedező útra, h megnézzük ki merre áll.

Miután mindenkit megtaláltunk, aki minket érdekelt a pálya felé indultunk, h informálódjunk kicsit merre is mennek majd. Mivel nem nagyon emlékeztünk a térképre, így gondoltuk megvárjuk majd az előfutókat, és utána döntünk, h hova állunk. Volt még időnk bőven, így leültünk és HÜPI gyorsan magáévá is tette a szokásos a reggeli kávé adagját. Végül a kis dobbantóra esett a választásunk, hisz ott legalább tuti lesz látvány. Persze a pálya mellett sétálva indultunk útnak és közben arról beszélgettünk, h valahogy minden kisebb, a sátrak, nincs kivetítő, de még szpíker sem, de bezzeg a VIP sátor legalább olyan nagy mint tavaly, és helikopterre is futotta a költségvetésből. A leszállóját pedig közvetlenül a pálya mellé tették, a fák tövébe. Természetesen nekünk, és még jó pár embernek, sikerült belegyalogolnunk, és azonnal jött is egy ordítozó emberke, h húzzunk onnan gyorsan. Egyrészt miért nem lehet a leszállót kintebb rakni, hisz ott a nagy puszta vagy a VIP-eknek esetleg ennyire fáj a lábuk? A másik, h ha már ilyen forgalmas helyre rakják, akkor miért nem lehet kirakni pár figyelmeztető táblát vagy több emberkét, akik szólnak, h oda nem szabad bemenni. Tudom, ez így túl logikus lenne, de akkor meg ne én legyek már a hülye, h nem látok meg valamit, ami ott sincs... De hát tudjuk, h Lakatoséknál az ordítozás legalább annyira hozzátartozik a rendezéshez, és az emberekkel való bánáshoz, mint virslihez a mustár. Mind1, ezen is túl voltunk, és végül megérkeztünk a kis ugratóhoz, ahol meglepően kevesen voltak. Lepakoltunk és vártuk, h jöjjenek a versenyzők. Sajnos szinte azonnal jött a rossz hír Angélától, h Pálinkásék kiestek, mert a kocsi elejével jelentős mennyiségű földmintát sikerült vételezniük. Egyikünk sem örült, és reméltük, h legalább a fiúknak nem esett baja. Sok időnk azért nem volt ezen morfondírozni, mivel már jöttek is az első emberkék. A legtöbben nem voltak restek, szépen repültek, így Spiciben, Friciben, Turi Tomiban, Janikában, Hadikban, kis Érdiben, Osváthékban, Szabó Gergőben és persze Bútor Robiban nem csalódtunk. Mondjuk volt olyan is, aki épphogy átmászott azon a kis földkupacon. Épp visszaindultunk a szervízbe, h meglátogatjuk a MAXX-osokat, amikor jött a telefon dontól, h Tobakot mindenképp várjuk meg, mert megint alkotott. Megérte megvárni, a kocsi teljes bal oldala le volt zúzva, a szélvédő be volt törve és a hátsó ajtó is nyitva volt. Mondjuk ez nem akadályozta abban, h állat módjára menjen végig a pályán, sőt a végére még az ajtót is becsukta, szal tényleg megérte megvárni. Utána rohantunk Angéláékhoz, és még épp sikerült őket elcspíni. Sikerült pár szót váltanunk, sőt még Bagaméri mosolygós, ámbár férjéért aggódó feleségét is megismerhettük. Remélem a fiúknak tényleg nem lett bajuk, és a következő versenyen többet látjuk majd őket:D

Ezek után ismét a szervízben mászkáltunk, amikor is megláttam Pista bát. Gondoltam beköszönök neki. Szegény nagy munkában volt, mivel rávették, h főzzön lecsót, és épp a paprikát aprította, de azért szakított időt egy kis csevegésre. Rögtön meg is említettem neki, h Tyutyu nem igazán alkotott maradantód a kis dobbantónál, ő kicsit meglepődött, de azért nem jött el a világvége emiatt. Miután elbúcsúztam tőle HÜPIvel leültünk pihenni és ekkor megállt az idő. Eleinte még minden rendben volt, de utána jöttek a hírek, h csúszás van, nem is kicsi, és egyre jobban untuk magunkat. A sátornál azért időnként vettünk is valamit, h ne nézzenek olyan csúnyán ránk, de mivel ez volt a kevés árnyékos helyek egyike, ezért nem akartunk elmenni. Egy kivetítővel, ami be is volt ígérve, vagy egy szpíkerrel azért más lett volna, de idén ezek valahogy kimaradtak. Aztán nagy nehezen don is befutott, persze iszonyat koszosan:D Mesélte, h jó helyet talált, találkozott rozi64-el is, és nem is marad sokáig, mert megy ki velük pályára. Egy darabig még ültünk ott, aztán jött a felmentő telefon, h ÁSÁ bent van a szervízben, így összekaptuk magunkat és az autó felé vettük az irányt. Nem sokára ÁSÁ is befutott, és a további tervekről kezdtünk beszélgetni, amikor is HÜPInek feltűnt, h hiányzik az első lökös, amit kis idő múlva az anyósülésen talált meg. Persze ÁSÁ magától nem szólt volna egy szót sem, sőt azt is csak percek múlva mondta el, h elhagyta a rendszámot. Esküszöm ha nem lenne ilyen fazont ki sem lehetne találni:D:D:D Ezek után egy kis poénkodással és pakolással ütöttük el az időt, amikor is sofőrünk bejelntette, h ő most már menne a pályához, mert hallja, h megjött a mezőny. Én mondtam, h befejezem a kajálást és utánuk megyek, de erre HÜPI közölte, h akkor marad, és majd együtt megyünk. Majdnem így is lett, de megláttuk, h a versenyzők közvetlenül a mögöttünk levő úton mennek fel a pályára, és ott is jönnek le, így ezek után eszünk ágában sem volt elmenni onnan. Mondjuk ritka hülye megoldás volt, mert a rally1, a rally2 és a vipesek ugyanazt a szűk szervíz utat használták a közlekedésre, így nem volt meglepő, h nem egyszer mentek egymással szembe, összevissza és kisebb forgalmi dugókat is volt szerencsénk látni. Komolyan mondom, h röhejes volt az egész, de egy nagyon szomorú és felháborító módon. Mi jól el voltunk azért, HÜPI állt és nézte, h épp honnan ki közelít, míg én fotóztam:D Mindezt legalább 4 méterre az út szélétől, nem lezárt területen tettük. Ez azért fontos, mert egyszer csak megállt mellettünk a jól ismert sárga, felmatricázott SX4-es, benne idősebbik Lakatossal és még pár emberkével. Láttam rajta, h azt nézi mibe tudna belekötni, és ha tekintettel ölni lehetne, akkor én már nem élnék. Legalább 10 másodpercig bámult rám szúrós tekintettel, aztán grimaszolva tovább állt. Valószínűleg azért, mert nem volt mibe belekötnie, másrészt azért, mert láthatta rajtam, h cseppet sem rettentem meg tőle. Kicsit nem is bántam volna ha kiszáll, h ordítozzon velem, mert akkor legalább lett volna lehetőségem, h elmondjam neki a véleményemet. Ugyanis az, amit ő és a kicsi fiacskája összehoztak szinte minősíthetetlen, és maximum egy Isten háta mögötti porfészekben állná meg a helyét, mint színvonalas verseny. Mind1, ő elment, én meg kedvemre fotózhattam tovább. Volt olyan is, akinek még volt ereje, kedve, és megköszönte a műveletet. Ettől persze én még jobban éreztem magam, szal köszi srácok:D Nem sokára bartha csatlakozott hozzánk, remélte, h dont is ott találja, de csalódnia kellett, mivel jobbik felem épp a pálya közepén volt. Azért ott ragadt és jót beszélgettünk, egyszer csak pedig ÁSÁval is megérkezett. Így folytattuk a sztorizgatást, amikor is láttuk, h egyre többen állnak be a Parc Ferme-be, és szállingóznak visszafele. Volt, aki nagyon fáradtnak tűnt, de olyan is, aki egész jó színben volt még. Spici balettozott nekünk kicsit, Hadikék és Turi Tomiék pedig jót mulattak ÁSÁ alkotásán. Aztán bartha is eltűnt, de cserébe nem sokára jött don, aki mindjárt mosdással indított. Miután nagyjából sikerült ezt megvalósítani rögtön magára is kapta az új Janikás pólóját, amit rozi64-től kapott. Bár kicsit nagy rá, de ha hosszában nem is, széltében még belenőhet:D Ezek után hazafelé vettük az irányt, és egy benzinkutas szünettől eltekintve meg sem álltunk Pestig. ÁSÁ először dont és engem rakott ki, aztán pedig HÜPIt, ahol ott is ragadt, mivel túl fáradt volt, h egészen Nyíregyházáig vezessen. Minket egy nagyon élénk höribaba fogadott, de túl sokra mi sem voltunk képesek, a cuccainkat gyorsan ledobtuk, aztán egy-egy zuhany és szinte rögtön alvás volt a progi. Hosszú volt ez a rövid futam is.

Ja, megint sikerült leégnem, de még mindig jobban jártam mint HÜPI. Mondjuk sok pirosra sült ember volt a pálya szélén, és nem értem, h miért, mikor olyan kevésbe kerül, h az ember bekenje magát. Mondjuk pont ezek az emberkék fognak majd pár év múlva csodálkozni, h mitől van nekik bőrrákjuk:S:S:S:S

Ja, még egy fontos dolog!

Puszi Hertinhonak:D

Végül pedig köszönet mindekinek, aki vette a fáradtságot és végig olvasta az irományomat!!!

-->

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

boszi01 2009.07.15. 22:47:19

mats szivem! ez nagyon jó :-)) azt sejtettem, hogy egy nem mindennapi hétvégéről maradtam le, de ez biztos hogy életreszóló élmény volt. Sajnálom hogy ez az idén kimaradt nekem. De örülök hogy az idei Veszprém-rally sem mult el a Csapat nélkül. :-)). Talán majd a Mecseken összefutunk. Üdv.

Válasz erre 

neomatsek 2009.07.18. 14:38:56

@boszi01:
örülök,h tetszett:D
a mecsek nektek helyben van,így könnyű;)

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: